A fonott nem szőtt szövetek, mint a modern textilipar fényes gyöngyszeme, egyedülálló szálszerkezetükkel és széles körű alkalmazási körükkel széles körben ismerték el a piacon. A szálak kezdeti előkészítésétől a végtermék fröccsöntéséig minden folyamat magában foglalja az anyagteljesítmény javításának és a termékminőség optimalizálásának fontos feladatát. Ezek közül a melegsajtolás és formázás a sodort nem szőtt anyagok utófeldolgozásának fő lépései. Ezek nemcsak az anyag szerkezeti stabilitásához és méretstabilitásához kapcsolódnak, hanem a nagy szilárdságú és nagy sűrűségű nem szőtt szövettermékek előállításának kulcsa is.
A gyártási folyamat során a nem szőtt szövetek , a szálak között előzetes kusza szerkezet jön létre a nagynyomású vízáramlás hatására. Azonban további feldolgozás nélkül ez a szerkezet gyakran olyan problémákkal küzd, mint a gyenge szálak közötti kötés és az elégtelen méretstabilitás. A melegsajtolási és -formázási eljárást ezen problémák megoldására tervezték. Ez az eljárás a hőmérséklet és a nyomás együttes hatását használja fel, hogy elősegítse a szálak közötti szorosabb összefonódást, és stabil háromdimenziós hálózati struktúrát hozzon létre, ezáltal jelentősen javítva az anyag szerkezeti és méretbeli stabilitását.
A melegsajtolás során a nem szőtt anyagot a melegprés felső és alsó lapjai közé helyezik, a szálakat melegítéssel lágyítják, majd bizonyos nyomás alatt préselik. Ez a folyamat elősegíti az intermolekuláris erők kialakulását a szálak között, mint például a van der Waals-erők és a hidrogénkötések, ezáltal fokozva a szálak közötti kötőerőt. Az alakítási folyamat melegsajtolással történik, és az anyagot egy ideig melegen és nyomásállóan tartják, hogy rögzítsék a szálak közötti összegabalyodott szerkezetet és tovább javítsák az anyag méretstabilitását.
A melegsajtolási és -formázási folyamatok sikeres megvalósítása elválaszthatatlan a pontos hőmérséklet-, nyomás- és időparaméter-szabályozástól.
Hőmérséklet szabályozás: A hőmérséklet az egyik kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja a melegpréselés és -formázás hatásait. A túl magas hőmérséklet a szálak túlzott megpuhulását vagy akár megolvadását okozhatja, ami tönkreteheti az anyag szálszerkezetét; míg a túl alacsony hőmérséklet nem képez elegendő kötőerőt a szálak között. Ezért a megfelelő hőmérséklet megválasztása az előfeltétele a melegsajtolás és -formázás minőségének. Általában a hőmérséklet megválasztását a szál típusa, a hőprés teljesítménye és a termék végfelhasználása alapján kell meghatározni.
Nyomásszabályozás: A nyomás mértéke közvetlenül befolyásolja a szálak közötti tömítettséget és kötőerőt. Megfelelő nyomással szoros kusza szerkezet alakulhat ki a szálak között, javítva az anyag szilárdságát és stabilitását. A túlzott nyomás azonban a szálak összenyomódását okozhatja, ami befolyásolja az anyag légáteresztő képességét és tapintását. Ezért a melegsajtolási és -formázási folyamat során a nyomást ésszerűen be kell állítani az anyag jellemzőinek és a termék követelményeinek megfelelően.
Időszabályozás: A melegsajtolás és -alakítás ideje is fontos, az anyag teljesítményét befolyásoló tényező. Ha az idő túl rövid, a szálak közötti kötőerő elégtelen lehet, ami az anyag szilárdságának és stabilitásának csökkenését eredményezi; ha az idő túl hosszú, a szálak túlságosan elöregedhetnek, ami befolyásolja az anyag általános teljesítményét. Ezért a melegsajtolási és alakítási folyamat során az időt szigorúan ellenőrizni kell, hogy az anyag a lehető legjobb állapotban kerüljön feldolgozásra.
A melegsajtolási és -formázási eljárás jelentős optimalizáló hatással van a sodort nem szőtt anyagok fizikai tulajdonságaira.
Megnövelt szakítószilárdság: A melegsajtolással és az alakítási kezeléssel jelentősen megnő a szálak közötti kötőerő, ami lehetővé teszi, hogy az anyag hatékonyabban ellenálljon a szakítószilárdságnak, ha külső erőknek van kitéve, így javítva a szakítószilárdságot.
Fokozott szakítószilárdság: A szakítószilárdság az anyag azon képességének mértéke, hogy ellenáll a sérüléseknek, ha szakító erőknek van kitéve. A melegsajtolással és az alakító kezeléssel szorosabb összefonódó szerkezetet alakítanak ki a szálak között, és növelik a szálak közötti kölcsönhatási erőt, így javítva az anyag szakítószilárdságát.
Fokozott kopásállóság: A kopásállóság az anyag azon képességének mértéke, hogy ellenáll a kopásnak, ha súrlódásnak van kitéve. A melegsajtolás és az alakító kezelés erősebbé teszi a szálak közötti kötést és csökkenti a szálak közötti relatív mozgást, ezáltal javítja az anyag kopásállóságát.
A méretstabilitás javítása: A melegsajtolással és az alakító kezeléssel a szálak között rögzítik az összegabalyodott szerkezetet, csökkentve az anyag külső erőhatásainak kitéve bekövetkező méretváltozásokat, így javítva az anyag méretstabilitását.
A melegsajtolási és alakítási folyamatok optimalizálása lehetővé tette, hogy a sodrott nemszőtt anyagok széles körű alkalmazási lehetőségeket mutassanak számos területen. A csomagolás területén a nagy szilárdságú, nagy sűrűségű fonott nem szőtt szövetekből különféle csomagolóanyagok, például papírzacskók, műanyagzacskó-helyettesítők, expressz csomagolás, élelmiszer-csomagolás stb. készíthetők. Az építőipar területén A spunlace nem szőtt szövetek felhasználhatók vízálló anyagként, hőszigetelő anyagként, hangszigetelő anyagként stb., hozzájárulva az építőipar zöld fejlődéséhez. Az autóipari belső terek területén a sodrott nem szőtt szöveteket széles körben használják belső alkatrészek, például ülések, ajtólapok és mennyezetek gyártásában puhaságuk, légáteresztő képességük és környezetvédelem miatt.
A környezetvédelem iránti növekvő tudatosság, valamint a tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével a sodort nemszőtt anyagok iránti piaci kereslet tovább fog növekedni. Az anyagteljesítmény javításának kulcsfontosságú technológiáiként a melegsajtolási és -formázási folyamatokat továbbra is optimalizálják és újítják, hogy megfeleljenek a nagy teljesítményű, környezetbarát anyagok iránti piaci igényeknek. A jövőben a fonott nem szőtt szövetek több területen fejtik ki egyedi előnyeiket, és több kényelmet és kényelmet hoznak az emberek életébe.
A melegsajtolási és -formázási eljárás a sodrott nem szőtt szövetek utófeldolgozásának központi lépése, amely nagy jelentőséggel bír az anyag szerkezeti stabilitásának és méretstabilitásának javítása, valamint a fizikai tulajdonságok optimalizálása szempontjából. A hőmérséklet-, nyomás- és időparaméterek precíz szabályozásával nagy szilárdságú, nagy sűrűségű nem szőtt termékek állíthatók elő a különböző területeken jelentkező piaci igények kielégítésére. A technológia folyamatos fejlődésével és a piac folyamatos bővülésével a fonott nem szőtt szövetek szélesebb fejlődési kilátásokat nyitnak meg.
